2. fejezet

Igen végre itt a várva várt 2. fejezet, képzelem mennyire vártátok... :D Na, de mindegy is jó olvasást. ^^
Atyám! Most csináltam először, hogy egy fejezet elejére írtam. Oo Pezsgőt bontunk baszki! Sőt egy üveg wishky-t. Na most már komolyan hagylak olvasni, thsőőő!
Lejjebb lehet ám komit is írni, csak szóltam. *kezekvédekezőenamagasban* Oo
Oké, oké felfogtam, befogtam csak kicsit pörgök nem tudom miért. Na de most már komolyan haligali.

__________________________________________________

Beültünk egy fekete BMW-be.

- Na merre?- kérdezte Zacky.
- Hát… a plázába.
- Mi ilyen sürgős barátnődnek? Leértékelés van?- viccelődött.
- Nem pont- mosolyogtam, közben már el is indultunk.- Pasi van a dologban. Csak akkor hív fel, hogy menjünk azonnal vásárolni.
- És neked van most valakid?
- Miért?- néztem rá.
- Csak gondoltam megkérdezem, hogy van-e valaki, aki féltékeny arra, hogy megcsókoltalak tegnap.
- Nem nincs barátom.
- És nem is akarsz?- a combomra tette a kezét, de a szemét nem vette le az útról.
- Nem tudom- ebben a pillanatban új zene kezdődött a rádióban. Egyből elkezdtem vele együtt énekelni.- „I see your dirty face. High behind your collar. What is done in vain. Truth is hard to swallow. So you pray to God. To justify the way you live a lie. Live a lie. Live a lie”!- üvöltöttem, ahogy a torkomon kifért, közben felhangosítottam.
- Szereted Lil’ Wayne-t?- nézett rám Zacky.
- Imádom!- azzal tovább énekeltem és Zacky is csatlakozott, közben a combomon dobolt a mutatóujjával. Ahogy vége lett a zenének, Zacky le is parkolt a pláza előtt.- Köszi, hogy elhoztál.
- Ugyan- mosolygott.
- Na, akkor majd még találkozunk- kinéztem az ablakon Becky már a bejáratnál várt és figyelte a járókelőket hátha megpillant. Már nyitottam is ki az ajtót.
- Nem kapok egy búcsúcsókot?- visszanéztem Zackyre, azokba a szép zöld szemeibe. Oda hajoltam hozzá és nyomtam egy puszit az arcára.- Csókot mondtam- mosolygott.
- Én meg puszit adtam- kacsintottam és kiszálltam.- Még egyszer, köszi, hogy elhoztál. Szia.
- Szia- azzal elhajtott.
- Ez meg ki volt?- ugrottam egyet.
- Baszd meg Becky! Megijesztettél!
- Bocsi, de ki hozott el?
- Egy… ömmm… ismerősöm?
- Te idegen pasik kocsijába szállsz be?- döbbenten nézett rám.
- Dehogy is!- elindultam befelé, követett.- A tegnapi koncerten találkoztunk és ma is. És felajánlotta, hogy elhoz.
- Aha… Na szóval. Elmegyünk és veszünk valami szoknyát, meg minden más cuccot, de a szoknya feltétlenül kell!
- Igen is!- mosolyogtam és tisztelegtem.
- Na ezt már szeretem!

Bevettük a plázát. Mindent körbe jártunk, volt ahova kétszer is bementünk. Közben elmeséltem neki, mi volt a koncerten. Végül Becky négy nagy megpakolt szatyorral, én kettővel, indultunk el a parkolóba Becky kocsijához. Gyorsan rágyújtott.

- Hallod!- nézett rám.
- Mi van?- egyenesedtem fel a csomagtartóból.
- Beleültél valamibe.
- Mi van?- próbáltam megnézni a fenekem, de nem sikerült.
- Szerintem vedd át.
- De mire?
- Arra a fekete rakott rövid szoknyára!- csillant fel a szeme, valamire készül, de belementem.

- Jó- kivettem a szoknyát a szatyorból és beültem a hátsó ülésre, gyorsan át vettem.
- Ugye tudod, hogy ehhez a szoknyához nem illik ez a cipő?- vigyorgott és elém tolta az új magas sarkújának a dobozát.
- Istenem…- forgattam a szemem mosolyogva. Felvettem a cipőt.- Még szerencse, hogy egy a méretünk.
- Ez így nem jó! Most csinosabb, vagy mint én!- ami persze nem igaz, de azért még is átöltözött.
- És most jobb?- mosolyogtam rá miközben kihajtott a parkolóból.

- Sokkal jobb… Szóval hol is laknak ezek a srácok?
- A… Mi? - néztem rá.
- Hát jó. Magamtól is odatalálok- mosolygott.
- Hihetetlen vagy! - mosolyogtam.

Elmondtam neki a címet. Iszonyatosan jól tájékozódott, ráadásul Hunington Beach-et jobban ismerte, mint a saját tenyerét. Hamar oda talált. Leparkoltunk a ház előtt már kapcsolta volna ki a rádiót.

- Várj!- fogtam meg a kezét.
- Mi az?
- Ezek ők!- mosolyogtam, már hangosította volna föl, de újra megfogtam a kezét- Ne! Még a végén azt hiszik valami őrült rajongók vagyunk!
- Mert?
- Mert leparkoltunk a házuk előtt és még Őket is hallgatjuk?- gúnyosan mosolyogtam.
- Igaz! - rágyújtott, kicsit lejjebb engedte az ablakot, hogy ki tudjon hamuzni.- Nem is rossz- mosolygott.- Mi a címe?
- Afterlife.
- Egész hallgatható.
- Ezt úgy mondod, mintha soha életedben egy rock bandát se szerettél volna.
- Én legalább nem vagyok olyan, mint te.
- Ezt, hogy érted?
- A kis techno zenéden kívül nem igazán hallgatsz mást- mosolygott.
- Jó ez igaz… de a Queen-t imádom.
- Őket nem imádni bűn. Komolyan halálbüntetésre kéne ítélni azokat, akik nem szeretik.
- Így van- lenyitottam a napellenzőt és megnéztem magam a tükörben.
- Nem értem a barátaidat.
- Hmm?- néztem rá.
- Olyan furcsák! Elítélik azt, aki más zenét hallgat, mint ők, ez nem normális!

- Ez van- megrántottam a vállam.- Én elfogadok másokat ism ez a lényeg nem?- mosolyogtam rá.
- De- visszamosolygott és megölelt.
- Jól van, menjünk, ha már itt vagyunk!
- Jó, jó!- mosolygott.

Kikapcsolta a rádiót és kiszálltunk a kocsiból. Megigazítottam a szoknyám és a fölsőm és elindultunk az ajtó felé.

- Még elmehetünk- súgtam oda neki. Könnyed mozdulattal megnyomta a csengőt.
- Már nem- vigyorgott.
- Ahjj… Lehet, itthon sincsenek.
- Mit fosol? Te ismered őket nekem kéne!
- Jó, jó…- újra csöngetett. Vettem egy mély levegőt és kihúztam magam. Ebben a pillanatban nyílt is az ajtó. Matt állt előttünk, amint meglátott felragyogott az arca.
- Szia Nana!
- Nana?- kérdezte Becky, de válaszolni se tudtam, Matt mindkettőnket behúzott.
- Emberek! Itt van Nana és hozott valakit!- négyen jöttek négyfelől.
- Nana?- nézett rám Johnny.- Te úgy öltözöl, mint egy nő! - csodálkozott. Felnevettem.
- Igen, Johnny- mosolyogtam.- Amúgy fiúk, Ő a barátnőm Becky, Becky ők az Avenged Sevenfold. Matt, Synyster vagy Syn vagy Brian ahogy akarod. Ő Zacky, Ő Johnny és végül Rev vagy Jimmy.
- Helló- köszönt Becky.
- Szia!- köszöntek a fiúk is.

Leültünk és elkezdtünk dumálni, közben előkerült jó néhány doboz sör.

- Ömm, Nina!- nézett rám Becky.
- Hmm?
- Beszélhetnénk egy kicsit négyszemközt?
- Aha… de hol?
- Nyugodtan menjetek fel- mosolygott Syn.
- Köszi- Becky megfogta a kezem és elkezdett felfelé húzni.
- Igen?- kérdeztem mikor becsukta mögöttünk az ajtót.
- Miért nem mondtad, hogy Johnny ilyen kibaszott helyes?- felnevettem.
- Ugye Jimmyt akartál mondani?- összehúzta a szemét, egyből elhallgattam.- Nekem nem az estem.
- Hát azt látom!- mosolygott.
- Mi?- néztem rá.
- Lányom…
- Tudod, hogy nem szeretem, ha így hívsz.
- Jó bocs. Nina. Három pasi ott lent csak a te kegyeidet keresi, és még csak oda se figyelsz rájuk.
- Milyen költői vagy- mosolyogtam.
- Nem te mondtad, hogy Zacky a színpad kellős közepén lesmárolt aztán elvette Johnnytól a melltartót, amit te dobtál neki?
- De… de a többiekről… várj egyáltalán ki a másik kettő?
- Egyértelmű Syn és Matt. Ahogy Synnel húzzátok egymást folyamatosan…
- Nem is húzzuk egymást!
- Nem, csak folyton csesztetitek a másikat valamivel- mosolygott.
- Jó mindegy, és Matt?
- De amúgy Syn- ügyet sem vetett a kérdésemre- szerintem csak azért, mert zavarja, hogy Zacky jön be neked és nem Ő…
- Na várj! Miből veszed, hogy Zacky bejön?
- Nina! Elsős korunk óta ismerlek, tudom.
- Oké. És Mattel mi van?
- Hmm… ezt igazából nem tudom, csak úgy érzem.
- Aha… és Jimmyvel mi van?- mosolyogtam.
- Hát nem tudom. Ő furcsa- elgondolkodott- még nem sikerült kiismernem. De ezt megváltoztatjuk!- vidult fel.
- Te nem Johnnyt akarod megismerni?- mosolyogtam- és mi van azzal a másik sráccal?
- Milyen másik… ja! Hogy az! Johnny kenterbe veri!- vigyorgott.
- Hát te tudod.
- És miért hívnak Nana-nak? Nem csak Dan hív így?
- De, de a koncerten Ő mutatott be, és Nana-t, mondott szóval ezért hívnak Ők is így.
- Értem… Na jó menjünk vissza!
- Oké.

Mire leértünk a sör mellé csatlakozott néhány… Néhány? Sok! Üveg Jack Daniels is. Visszaültünk a helyünkre Becky rágyújtott a szokásos Black-jére.

- Black-et szívsz?- nézett rá kikerekedett szemekkel Rev.
- Aha- kifújta a fűstöt.- Imádom a cseresznyéset, kérsz?- tartotta felé a dobozt.
- Elfogadom!- valami eltalálta a fejem.
- Aúú!- egy üres összegyűrt cigis doboz volt.
- Bocs a kukába akart menni- röhögött Syn.
- Játszani akarsz?- visszadobtam neki.- Játszunk!
- Hé-hé! Csak velem játszhatsz!- nevetett Jimmy.
- Akkor máshogy csinálom ki Briant!
- Na jó!- szólalt meg Matt.
- IGYUNK!- folytatta Johnny.
- Jó!- kiáltotta mindenki egyszerre.

Pár óra múlva már felhőtlen lett a hangulat. Szólt a zene Beckyvel hol a földön, hol az asztalon táncoltunk. Jimmyvel folyton versenyeztünk valamin. Éppen indultam el egy másik szék felé mikor megcsörrent a telefonom.

- Háálóó? - szóltam bele.
- Szia Nana, hol vagy?
- Upssz- megbotlottam és szemben Syn ölébe pottyantam.- Éppen Synyster Fucking Gates ölében- nevettem.
- Oooké. Nem jössz ma haza?
- Hááát- elmosolyodtam Syn elkezdte simogatni a fenekem. Felnevettem- nem hiszem.
- Jól van vigyázz magadra azért!
- Igen is!
- Szia.
- Szia Danny cica!- letettem.- A bátyuskám volt. Csak bejelentkezett… vagy én? Nem tudom már! Játszunk!- pattantam fel Syn öléből.
- Mit?- csillant fel Zacky szeme.
- Én megmondom, mit csinálj és Te teljesíted!
- Oké!- jött az egyhangú válasz.
- Én kezdem!- kiáltott Jimmy.- Nana!
- Igen?- kíváncsian néztem.
- Te és Becky! Csókolózattok!
- Jaj, ennél könnyebbet!- mondtuk egyszerre.
- Na, lássuk!
- Mintha ovisok lennénk- nevetett Becky.

Beálltunk a helység közepébe. Becky kisebb volt, mint én, főleg, hogy magas sarkúban voltam. Lehajoltam és megcsókoltam. Tetszett a fiúknak így kicsit bevadultunk. Benyúltam a pólója alá és megfogtam a mellét, ő pedig benyúlt a szoknyám alá és a tangámon keresztül izgatott. Hirtelen szétrebbentünk a fiúk nagy bánatára.

- Na, jó én jövők!- mondta Johnny.- Becky…
- UNOM!- kiáltottam fel.- Felmegyek!

Mit sem törődve a többiek marasztaló szavaira leindultam fölfele, közben levettem a magas sarkúmat. Benyitottam az egyik szobába és kimásztam az ablakon a tetőre és hátra dőltem egy fél üveg Jack társaságában és bámultam az eget. Pár perc múlva fény gyulladt a szobában.

- Nana!- hallottam Matt hangját. Kinézett az ablakon és meglátott.- Ki ülhetek melléd?
- Persze, csak óvatosan le ne ess.
- Oké- kimászott hozzám és lefeküdt mellém.- Hogyhogy feljöttél?
- Mint lent is mondtam unatkoztam- mosolygott. Megfogtam a kezét.
- Szereted a csillagokat? Hát persze, hogy szereted, ki ne szeretné Őket? Én nagyon imádom Őket. Kiskorom óta mindig kimegyek este a tetőre, amikor csak tudok és ha jó az idő is. Jaj, inkább befogom, csak nézzük őket- pár percig csöndben maradtam. Hallottam, hogy vált lent a zene Pink-től a Sober-re. Felültem.- BEEECKY!!!- kiálltottam.
- NIIIINAAA!!- hallottam lentről Becky hangját.
- EGÉSZSÉGÜNKRE!- kiáltottuk mindketten és meghúztam a Jack-es üveget, Matt meg csak nézett. Elkezdtem énekelni Pinkkel.

„I don't wanna be the girl who has to fill the silence…” Mikor ehhez a részhez ért a szám Beckyvel élesen felsikítottunk, Matt ugrott egyet mellettem.

- Mi a szar volt ez?- nézett rám Matt.
- Hát, Beckyvel van egy ilyen izénk, hogy ha ez a szám megy, mindig felsikítunk, mikor csönd van. Nem rég a koncerten is bejátszottuk és elől álltunk és Pink-nek ez tetszett és felhívott minket a színpadra - vigyorogtam.
- Téged mindig felhívnak a színpadra?
- Többségben igen. Imádok tombolni és mindig észrevesznek- mosolyogtam.- Amúgy. Kinek a szobáján keresztül jöttünk ide?
- Az enyémen keresztül.
- Juj! És megnézhetem?
- Persze!- mosolygott.

Visszamásztunk a szobájába. Elég kicsinek tűnt, főleg, hogy Matt mekkora. Volt egy hatalmas szekrény, egy ágy és egy asztal, meg tv. Volt pár kép a falon, de nem sok.

- Egész pici. De aranyos- mosolyogtam.
- Köszi-, lekapcsoltam a villanyt.- Mit csinálsz?
- Elnyomta a csillagok fényét.
- Ennyire szereted őket?
- Nagyon. Biztonságban érzem magam, ha látom őket. Ne kérdezd miért.
- Oké- leültünk az ágyára, meghúztam a Jack-es üveget és megnyaltam a szám.
- Hmm… Jack íze van a számnak.
- Ne kísérts.
- Miért?- mosolyogtam.
- Már így is meg akarlak csókolni. Zacky folyton rólad áradozik…
- És mi tart vissza?- vágtam a szavába.
- Nem tudom…

Feltérdeltem szemben Mattel. Kicsit felemelkedtem, a kezeimet a vállára tettem és megcsókoltam. Egyik kezemet az arcára csúsztattam, Matt egyik kezével a derekamat fogta másikkal azt a kezem, ami az arcán volt. Elindult a derekamon lévő keze lefelé, és megfogta a fenekem és közelebb húzott magához. Elhúzódtam.

- Hmm… tényleg Jack ízű a szád- felnevettem.

Ásítottam egyet. Átöleltem Matt derekát és hátra dőltünk. Simogatta a karom és a combom, ahogy a combomat simogatta fel-fel húzta a szoknyám.

- Ne aludj- megpuszilta a fejem.
- Álmos vagyok- elkezdtem simogatni az öve felet a hasát.
- Na- hallottam, hogy mosolyog- Most már végképp ne aludj.
- Ühüm…

Lelassult a kezem és szép lassan elaludtam.

Mikor felkeltem már világosodott. Matt hasán feküdtem Ő pedig ölelt a hatalmas izmos karjaival. Óvatosan felkeltem és átmásztam rajta, szerencsére nem kelt fel. Csönd volt lent. Halkan lementem a lépcsőn, lent feküdt Johnny és Becky, Becky Johnnyn aludt. Zacky az egyik fotelban szunyókált, a többieket nem láttam. Odamentem Zackyhez, elkezdtem simogatni az arcát.

- Hmm?- nézett fel álmos szemekkel.

- Ide ülhetek?
- Persze- már állt volna fel.
- Jaj, nem. Úgy gondoltam az öledbe.
- Persze gyere.
- Köszi.

Keresztben beültem az ölébe és hozzá bújtam. Átölelt és a fejemre hajtotta a fejét, kis ideig figyeltem a lélegzetét, majd elaludtam. Arra keltem, hogy hányingerem van és már a torkomban van a feltörekvő cucc. Zacky feje hátra volt dőlve. Nem volt időm felállni, vagy akár mint csinálni, még a kezemet, se tudtam időben a szám elé rakni. Egyszóval lehánytam magam és kicsit talán Zacky is kapott belőle. Egyből felébredt.

- Jesszus, Nana jól vagy? - a számhoz szorítottam a kezem, hogy valahogy vissza tudjam tartani a következő adagot, közben megráztam a fejem.

Zacky egyből felkapott és vitt a fürdő szobába. Lerakott a vécé elé és hátra fogta a hajam.

- Keltsd fel Beckyt- mondtam neki két adag között.
- Nem hagylak itt…
- Megleszek, csak keltsd fel!- már könnyeztem.
- Rendben- felállt és kisietett. Pár perc múlva már Becky térdelt mellettem Zacky az ajtóban állt.
- Mi történt?- már lenyugodott a gyomrom és nem jött fel több. Elég volt rá néznem tudta mi van. - Mi óta?
- Két napja.
- Istenem… tegnap teljesen kiment a fejemből ne haragudj!- magához ölelt.- Már is csinálok neked valamit!- felállt.- Zacky segíts neki, rendbe tennie magát légy szíves.
- Természetesen.
- Köszönöm- kiment.
- Gyere- felsegített és a mosdóhoz támogatott.

Kimostam a szám és megmostam az arcom. Letöröltem a ruhámról a hányást amennyire csak tudtam. Zacky egész végig ott volt mellettem és minden mozdulatomat figyelte. Mikor végeztem kikísért a konyhába. Rev és Johnny már ott voltak.

- Szörnyen nézel ki- fintorgott Johnny.
- Kösz…- rekedt volt a hangom.
- Tessék- Becky lerakott elém egy nagy tál ételt.
- Köszönöm- neki álltam enni, jól esett így két nap után végre valami táplálék a szervezetembe- Rev- mondtam két rágás között.
- Igen?
- Kölcsön tudnál adni nekem egy hosszú ujjú inget? Lehánytam a ruhám és nem tudok ebben haza menni.
- Persze már hozom is.
- Köszönöm- tovább ettem.
- Tessék.
- Jaj, majd később. Ki tudja jön-e még fel valami.
- Ennyire megárt neked a pia?- röhögött Johnny.
- Fogjuk rá- kamuztam. Valaki letrappolt a lépcsőn.
- Jó reggelt!- jött be a konyhába Syn.- Hogy vagyunk?- mosolygott és mögém jött, nem tudom mi okból, de átölelt hátulról és rossz helyen nyomta meg a hasam és minden feljött, szerencsére most időben tettem a szám elé a kezem. Felpattantam és a mosogatóba köptem.- Jól vagy?- nézett rám. Megráztam a fejem.
- Még nem fog menni- néztem Beckyre.
- Két nap hosszú idő.
- Tudom. De apámnak ne szólj. El fog küldeni ahhoz a nőhöz!
- Jól van.
- Miről van szó?- kérdezték a fiúk.
- Elmondhatom nekik?
- Egyszer úgy is megtudnák…
- Oké, gyere, ülj le- visszaültem az asztalhoz és Becky is leült.- Szóval…- Matt jött be.
- Itt meg mi van?
- Nana reggel rosszul lett, de ahogy eddig levágtam, nem a piától és most Becky elmeséli nekünk mitől is- hadarta el Zacky.
- Aha…- Matt is leült.
- Szóval- kezdett bele újra Becky.- Nem nevezném betegségnek, mert nem az. De Nana 11 éves kora óta, hogy úgy mondjam elfelejt enni- döbbent arcok.- Rá kell szólni többször is, belé kell tuszkolni a kaját, mert egyszerűen a szervezete nem jelzi neki, hogy éhes lenne.
- De ez mitől van?- kérdezte Zacky.
- Hát- vettem át a szót.- Azt mondják ez pszichés. Anya komplexusom van, viszont édesanyám 11 éves koromban meghalt… megölték, a szemem láttára...- mély levegő.- És apukám azt mondta, hogy csak akkor ettem, ha anya főzött, és miután anyukám meghalt semmit nem akartam megenni, mert nem is voltam éhes legalább is nem éreztem. Elküldtek pszichológushoz ahova öt évig jártam és egész jó eredményt elértek, már nem undorodom a kajától, de még mindig nem érzem, hogy bármikor is éhes lennék. És mivel két napig nem ettem, de mivel piáltam így hánytam, ami nem szokásom, csak ha egy napnál több ideig nem eszek- csend. Mindenki csak bámult és nem szóltak semmit.

Miután kezdett visszatérni a jó kedv elmentem a fürdőbe átvenni a ruhám. Leszedtem magamról a szoknyám és a pólóm. A mellemnél végig gomboltam az inget az aljáig az ujjait pedig a mellem alatt masnira kötöttem. Még jó, hogy Rev ilyen magas így combközépig ért az inge. Találtam egy fésűt azzal gyorsan átfésültem a hajam és mit ad isten szemceruza is volt. Biztos Briané. Kihúztam a szemem és helyet cseréltem Synnel.

- Azta! - mondták a fiúk, elmosolyodtam.
- Na, mire nem jó egy divat magazin?- vigyorgott Becky.
- Jó ötletek vannak benne! Ennél vadabbak is- Zackyre kacsintottam.
- Kíváncsi lennék rájuk- mondta.
- Azt elhiszem.
- Ki használta a szemcerkám?!- jött ki Syn a fürdőből.
- Ömm… Én- jelentkeztem.
- Istenem…- visszament a fürdőbe.
- Allergiás a pipere szereire- nyafogott Johnny, nevettünk.
- Jaj Zacky!- szólalt meg Jimmy.
- Mi van?
- Tudtad, hogy Nana telefonján melltartós képek vannak?
- Mi?- nézett rám.
- Becky is rajta van.
- Mi a fasz? Te feltörted a telefonomat?- néztem Revre.
- Tényleg van?- kérdezték a többiek.
- Hogy a faszba?
- Azt mondtad nem tudja senki se!- nevetett Becky.
- Ezek szerint még is- mosolygott Rev.
- Hát basszus! Be nem engedem a szobámba! Ha meglátja a képeket a gépemen…
- Milyen képek?- csillant fel a szeme.
- Sokkal jobbak, mint ami a telefonomon van- kacsintottam.
- Mi van a telefonodon?- jött ki Syn.
- Melltartós képek róla és Beckyről- válaszolt Matt mosolyogva.
- Ohh megnézhetem?
- Persze, hogy aztán arra verd azt már nem!- nevetett Becky.
- Szomjas vagyok- álltam fel és elindultam a konyha felé.
- Mi van a hátadon?- kérdezte Johnny.
- Mi?- hátra fordítottam a fejem, de semmit nem láttam.
- A bal lapockádon- segített.
- Ja, tetoválás.
- Van tetkód?- csodálkoztak.
- Aha, tizennyolc évesen csináltam.
- És mi van rajta?
- Egy főnix- mondta Becky.- Imádja őket, egyik kedvenc mitológiai lénye- mosolyogtam.
- Pontosan! Van máshol is.
- Hol?
- Olyan helyen ahol csak az láthatja, aki megérdemli- kacsintottam.
- Most komolyan?- néztek döbbenten.
- Jaj, nem ott- mosolyogtam.
- Akkor?
- Majd talán egyszer megtudja valamelyikötök- Zackyre kacsintottam és folytattam az utam a konyhába.

Miután visszatértem kivételesen üdítővel a kezemben, megjegyzem meg is lepődtem, hogy nem csak sör van a hűtőben, még beszélgettünk egy kicsit, majd haza indultunk Beckyvel. Elköszöntünk a fiúktól és beszálltunk Becky kocsijába. Egész úton üvöltettük a zenét és hangosan énekeltünk vele. Útközben megálltunk egy McDrive-nál és vettünk kaját. Becky leparkolt és szép kényelmesen megkajáltunk.

- Aszta milyen helyes csávó! És az is! Meg az is!
- Hé-hé!- nevetett Becky.- Mi van, fasz hiányod van?- röhögött.
- Hát kábé.
- Mióta nem szexeltél?
- Három hónapja…
- De… és Matt?
- Mi van vele?- néztem rá.
- Este nem volt semmi? Mi azt hittük azért vagytok fent, mert…
- Dehogy is. Csak csók volt. De akarta, csak a piától bealudtam- próbáltam magamba fojtani a nevetést, de mivel Becky hangosan felnevetett nekem is muszáj volt.
- Nem vagy semmi- röhögött.
- Jó hát sokat ittam, na.

Befejeztük a kaját és haza vitt. Elbúcsúztunk és bementem a házba. Senki nem volt otthon, nyugodtan elmentem fürödni és visszavettem Jimmy ingét. Beültem a tv elé és kerestem valami filmet, de nem volt semmi, így elkezdtem nézni a Nickelodeon-t. Szerencsémre retro nap volt így csak régi meséket adtak le.