A7X

Sziasztok!
Ma megtudtam, hogy igazak a hírek, lesz egy kis A7X baba, még pedig Matt és Valary babája. Nem rég felkerültek olyan képek a netre, amin Valary úgy nézett ki, mintha terhes lenne, de ez akkor még csak találgatás volt. Ma viszont találtam egy képet, amin elég nagy pocakja van. Gratulálok az első Sevenfold babához.
Mindenki döntse el maga, hogy örül-e a hírnek vagy nem. Én inkább magamban tartanám a véleményemet.
Puszi mindenkinek Lenora :*

Asszisztens

Nem, nem keresek asszisztens, hova keresnék? Oo Éppenséggel panaszkodnék és azért itt mert máshol nem tudok. Ugye milyen jó kis érv? :D Mindegy lényeg a lényeg, hogy a éppenséggel a "halálomon" vagyok, taknyos vagyok, fáj a torkom, viszont nincsen lázam/hőemelkedésem és nem fáj az arcüregem. Elmentem ma dokihoz mivel se pénteken se ma nem mentem suliba. Az a rohadt asszisztens meg mikorra adott igazolást?, péntekre és mára. Komolyan normális ez? Majd megpusztulok olyan szarul vagyok erre meg kapok 2napra igazolást. Egész úton haza felé meg a boltba ott anyáztam anyukámnak... Olyan emberek vannak komolyan mondom... Holnap meg nyolc órám van és ott kell bent szenvednem és hallgathatom oszttársaimat, hogy miért mentem be betegen suliba... /nem mintha én nem ezt csinálnám velük >.<"/ Amúgy se kedveltem azt a nőt, de most már teljesen megutáltam... Pedig tök jól elterveztem, hogy még néhány napot itthon leszek, kipihenem magam, elolvasom a könyveimet erre ez... Na jó abba hagyom a panaszkodást, mert gondolom pont leszarjátok a problémáimat, :D meg hát ez nem egy olyan blog ahol a minden napjaimról írogatok. Lehet kéne csinálnom egy olyat... neeem az nem én vagyok. Ahjj és most még Class FM-et is hallgatnom kell mert a Juventuson talkshow megy...

Egyébként, szeretnék megkérni mindenkit arra, hogy aki írt nekem e-mail-t, hogy el akarják olvasni az I want it all többi részét, és nem kapták meg a válasz levelemet úgy, mint Shadow az lécci szóljon nekem és elküldöm újra! Köszi ^^

Puszi Lenora :*

~ a cicákkal semmi bajom, de a kopasz macskáktól hányingert kapok ~

Happy Hunger... khmm Birthday.

A mai napom naggyon hepíí, hogy miért? Mert megkaptam az 'Éhezők Viadalának' mind a három könyvét szülinapomra. ^^ Gondolom nem kell elmagyaráznom mi az az 'Éhezők Viadala' tudjátok jól, legalább is remélem. :D Ráadásul tegnap egyik legjobb barátnőmtől kaptam egy fehér töltényes övet. *meghal* Meg megkaptam az Armageddont és a Tűzből Nincs Kiútat DVD-n. ^^ *dansz*
A legszebb az egész könyves cuccban, hogy nincs hova tennem a könyveket. :'D Egyetlen egy kis könyves "polcom" van az is egy kb. egy méteres sorból áll és az íróasztalomon van, és majdnem zsúfolásig van könyvekkel, azért csak majdnem mert hiányzik egy könyv, amit kölcsön adtam nővérem barátnőjének még októberben és azóta se kaptam vissza, pápá Vámpírnaplók első része... :( Ezen kívül a könyves polcom még két darab könyvre vár, történetesen az Éjangyal Trilógia harmadik részére és a Csitt, Csitt második részére. Szóval fogalmam sincs hova fogom rakni ezt a három új könyvecskét. Lényegtelen nem panaszkodom tovább itt nektek. ^^
Mi előtt elkezdtek itt írogatni, hogy "Boldog Születésnapot!" nem ma van, két napja volt és életem egyik leguncsibb napja volt bár nem kellett suliba mennem szóval volt benne jó is. :D
Más részt megrendeltem a VU-s pólót és pont az utolsó Marilyn Monroe-sat. *o* Úgyhogy már csak várni kell szép türelmesen. ^^
És most ami leginkább érdekel titeket, legalább is szerintem, az I want it all következő része. *mélylevegő* Nos nagy a valószínűsége, hogy nem lesz. Igen jól olvastad nem lesz. És most azt kérdezed "Miért?". Azért mert nem tetszik a történetem, már mint tetszik mivel én írtam és muszáj, hogy tetsszen saját magamnak, de nem érzem úgy, hogy tudnám folytatni... Szóval sajnálom. Ha valaki szeretné akkor annak elküldöm azokat a részeket amik megvannak írva. Küldj egy e-mailt és elküldöm neked. (mail: csesztike59@gmail.com a tárgyba lécci írd bele, hogy I want it all, mert hajlamos vagyok arra, hogy az ismeretlen e-mail-eket egyből törlöm, köszi.)
Hogy lesz-e új történet? Minden bizonnyal. Hogy mikor lesz? Fogalmam sincs. Addig is majd még néha jelentkezem és olvassátok és persze véleményezzétek a másik blogomat a Crossroads at Radiant Eclipse-t. ((:
Hát ennyi lenne, puszi nektek Lenora :*♥♥

2. fejezet

Igen végre itt a várva várt 2. fejezet, képzelem mennyire vártátok... :D Na, de mindegy is jó olvasást. ^^
Atyám! Most csináltam először, hogy egy fejezet elejére írtam. Oo Pezsgőt bontunk baszki! Sőt egy üveg wishky-t. Na most már komolyan hagylak olvasni, thsőőő!
Lejjebb lehet ám komit is írni, csak szóltam. *kezekvédekezőenamagasban* Oo
Oké, oké felfogtam, befogtam csak kicsit pörgök nem tudom miért. Na de most már komolyan haligali.

__________________________________________________

Beültünk egy fekete BMW-be.

- Na merre?- kérdezte Zacky.
- Hát… a plázába.
- Mi ilyen sürgős barátnődnek? Leértékelés van?- viccelődött.
- Nem pont- mosolyogtam, közben már el is indultunk.- Pasi van a dologban. Csak akkor hív fel, hogy menjünk azonnal vásárolni.
- És neked van most valakid?
- Miért?- néztem rá.
- Csak gondoltam megkérdezem, hogy van-e valaki, aki féltékeny arra, hogy megcsókoltalak tegnap.
- Nem nincs barátom.
- És nem is akarsz?- a combomra tette a kezét, de a szemét nem vette le az útról.
- Nem tudom- ebben a pillanatban új zene kezdődött a rádióban. Egyből elkezdtem vele együtt énekelni.- „I see your dirty face. High behind your collar. What is done in vain. Truth is hard to swallow. So you pray to God. To justify the way you live a lie. Live a lie. Live a lie”!- üvöltöttem, ahogy a torkomon kifért, közben felhangosítottam.
- Szereted Lil’ Wayne-t?- nézett rám Zacky.
- Imádom!- azzal tovább énekeltem és Zacky is csatlakozott, közben a combomon dobolt a mutatóujjával. Ahogy vége lett a zenének, Zacky le is parkolt a pláza előtt.- Köszi, hogy elhoztál.
- Ugyan- mosolygott.
- Na, akkor majd még találkozunk- kinéztem az ablakon Becky már a bejáratnál várt és figyelte a járókelőket hátha megpillant. Már nyitottam is ki az ajtót.
- Nem kapok egy búcsúcsókot?- visszanéztem Zackyre, azokba a szép zöld szemeibe. Oda hajoltam hozzá és nyomtam egy puszit az arcára.- Csókot mondtam- mosolygott.
- Én meg puszit adtam- kacsintottam és kiszálltam.- Még egyszer, köszi, hogy elhoztál. Szia.
- Szia- azzal elhajtott.
- Ez meg ki volt?- ugrottam egyet.
- Baszd meg Becky! Megijesztettél!
- Bocsi, de ki hozott el?
- Egy… ömmm… ismerősöm?
- Te idegen pasik kocsijába szállsz be?- döbbenten nézett rám.
- Dehogy is!- elindultam befelé, követett.- A tegnapi koncerten találkoztunk és ma is. És felajánlotta, hogy elhoz.
- Aha… Na szóval. Elmegyünk és veszünk valami szoknyát, meg minden más cuccot, de a szoknya feltétlenül kell!
- Igen is!- mosolyogtam és tisztelegtem.
- Na ezt már szeretem!

Bevettük a plázát. Mindent körbe jártunk, volt ahova kétszer is bementünk. Közben elmeséltem neki, mi volt a koncerten. Végül Becky négy nagy megpakolt szatyorral, én kettővel, indultunk el a parkolóba Becky kocsijához. Gyorsan rágyújtott.

- Hallod!- nézett rám.
- Mi van?- egyenesedtem fel a csomagtartóból.
- Beleültél valamibe.
- Mi van?- próbáltam megnézni a fenekem, de nem sikerült.
- Szerintem vedd át.
- De mire?
- Arra a fekete rakott rövid szoknyára!- csillant fel a szeme, valamire készül, de belementem.

- Jó- kivettem a szoknyát a szatyorból és beültem a hátsó ülésre, gyorsan át vettem.
- Ugye tudod, hogy ehhez a szoknyához nem illik ez a cipő?- vigyorgott és elém tolta az új magas sarkújának a dobozát.
- Istenem…- forgattam a szemem mosolyogva. Felvettem a cipőt.- Még szerencse, hogy egy a méretünk.
- Ez így nem jó! Most csinosabb, vagy mint én!- ami persze nem igaz, de azért még is átöltözött.
- És most jobb?- mosolyogtam rá miközben kihajtott a parkolóból.

- Sokkal jobb… Szóval hol is laknak ezek a srácok?
- A… Mi? - néztem rá.
- Hát jó. Magamtól is odatalálok- mosolygott.
- Hihetetlen vagy! - mosolyogtam.

Elmondtam neki a címet. Iszonyatosan jól tájékozódott, ráadásul Hunington Beach-et jobban ismerte, mint a saját tenyerét. Hamar oda talált. Leparkoltunk a ház előtt már kapcsolta volna ki a rádiót.

- Várj!- fogtam meg a kezét.
- Mi az?
- Ezek ők!- mosolyogtam, már hangosította volna föl, de újra megfogtam a kezét- Ne! Még a végén azt hiszik valami őrült rajongók vagyunk!
- Mert?
- Mert leparkoltunk a házuk előtt és még Őket is hallgatjuk?- gúnyosan mosolyogtam.
- Igaz! - rágyújtott, kicsit lejjebb engedte az ablakot, hogy ki tudjon hamuzni.- Nem is rossz- mosolygott.- Mi a címe?
- Afterlife.
- Egész hallgatható.
- Ezt úgy mondod, mintha soha életedben egy rock bandát se szerettél volna.
- Én legalább nem vagyok olyan, mint te.
- Ezt, hogy érted?
- A kis techno zenéden kívül nem igazán hallgatsz mást- mosolygott.
- Jó ez igaz… de a Queen-t imádom.
- Őket nem imádni bűn. Komolyan halálbüntetésre kéne ítélni azokat, akik nem szeretik.
- Így van- lenyitottam a napellenzőt és megnéztem magam a tükörben.
- Nem értem a barátaidat.
- Hmm?- néztem rá.
- Olyan furcsák! Elítélik azt, aki más zenét hallgat, mint ők, ez nem normális!

- Ez van- megrántottam a vállam.- Én elfogadok másokat ism ez a lényeg nem?- mosolyogtam rá.
- De- visszamosolygott és megölelt.
- Jól van, menjünk, ha már itt vagyunk!
- Jó, jó!- mosolygott.

Kikapcsolta a rádiót és kiszálltunk a kocsiból. Megigazítottam a szoknyám és a fölsőm és elindultunk az ajtó felé.

- Még elmehetünk- súgtam oda neki. Könnyed mozdulattal megnyomta a csengőt.
- Már nem- vigyorgott.
- Ahjj… Lehet, itthon sincsenek.
- Mit fosol? Te ismered őket nekem kéne!
- Jó, jó…- újra csöngetett. Vettem egy mély levegőt és kihúztam magam. Ebben a pillanatban nyílt is az ajtó. Matt állt előttünk, amint meglátott felragyogott az arca.
- Szia Nana!
- Nana?- kérdezte Becky, de válaszolni se tudtam, Matt mindkettőnket behúzott.
- Emberek! Itt van Nana és hozott valakit!- négyen jöttek négyfelől.
- Nana?- nézett rám Johnny.- Te úgy öltözöl, mint egy nő! - csodálkozott. Felnevettem.
- Igen, Johnny- mosolyogtam.- Amúgy fiúk, Ő a barátnőm Becky, Becky ők az Avenged Sevenfold. Matt, Synyster vagy Syn vagy Brian ahogy akarod. Ő Zacky, Ő Johnny és végül Rev vagy Jimmy.
- Helló- köszönt Becky.
- Szia!- köszöntek a fiúk is.

Leültünk és elkezdtünk dumálni, közben előkerült jó néhány doboz sör.

- Ömm, Nina!- nézett rám Becky.
- Hmm?
- Beszélhetnénk egy kicsit négyszemközt?
- Aha… de hol?
- Nyugodtan menjetek fel- mosolygott Syn.
- Köszi- Becky megfogta a kezem és elkezdett felfelé húzni.
- Igen?- kérdeztem mikor becsukta mögöttünk az ajtót.
- Miért nem mondtad, hogy Johnny ilyen kibaszott helyes?- felnevettem.
- Ugye Jimmyt akartál mondani?- összehúzta a szemét, egyből elhallgattam.- Nekem nem az estem.
- Hát azt látom!- mosolygott.
- Mi?- néztem rá.
- Lányom…
- Tudod, hogy nem szeretem, ha így hívsz.
- Jó bocs. Nina. Három pasi ott lent csak a te kegyeidet keresi, és még csak oda se figyelsz rájuk.
- Milyen költői vagy- mosolyogtam.
- Nem te mondtad, hogy Zacky a színpad kellős közepén lesmárolt aztán elvette Johnnytól a melltartót, amit te dobtál neki?
- De… de a többiekről… várj egyáltalán ki a másik kettő?
- Egyértelmű Syn és Matt. Ahogy Synnel húzzátok egymást folyamatosan…
- Nem is húzzuk egymást!
- Nem, csak folyton csesztetitek a másikat valamivel- mosolygott.
- Jó mindegy, és Matt?
- De amúgy Syn- ügyet sem vetett a kérdésemre- szerintem csak azért, mert zavarja, hogy Zacky jön be neked és nem Ő…
- Na várj! Miből veszed, hogy Zacky bejön?
- Nina! Elsős korunk óta ismerlek, tudom.
- Oké. És Mattel mi van?
- Hmm… ezt igazából nem tudom, csak úgy érzem.
- Aha… és Jimmyvel mi van?- mosolyogtam.
- Hát nem tudom. Ő furcsa- elgondolkodott- még nem sikerült kiismernem. De ezt megváltoztatjuk!- vidult fel.
- Te nem Johnnyt akarod megismerni?- mosolyogtam- és mi van azzal a másik sráccal?
- Milyen másik… ja! Hogy az! Johnny kenterbe veri!- vigyorgott.
- Hát te tudod.
- És miért hívnak Nana-nak? Nem csak Dan hív így?
- De, de a koncerten Ő mutatott be, és Nana-t, mondott szóval ezért hívnak Ők is így.
- Értem… Na jó menjünk vissza!
- Oké.

Mire leértünk a sör mellé csatlakozott néhány… Néhány? Sok! Üveg Jack Daniels is. Visszaültünk a helyünkre Becky rágyújtott a szokásos Black-jére.

- Black-et szívsz?- nézett rá kikerekedett szemekkel Rev.
- Aha- kifújta a fűstöt.- Imádom a cseresznyéset, kérsz?- tartotta felé a dobozt.
- Elfogadom!- valami eltalálta a fejem.
- Aúú!- egy üres összegyűrt cigis doboz volt.
- Bocs a kukába akart menni- röhögött Syn.
- Játszani akarsz?- visszadobtam neki.- Játszunk!
- Hé-hé! Csak velem játszhatsz!- nevetett Jimmy.
- Akkor máshogy csinálom ki Briant!
- Na jó!- szólalt meg Matt.
- IGYUNK!- folytatta Johnny.
- Jó!- kiáltotta mindenki egyszerre.

Pár óra múlva már felhőtlen lett a hangulat. Szólt a zene Beckyvel hol a földön, hol az asztalon táncoltunk. Jimmyvel folyton versenyeztünk valamin. Éppen indultam el egy másik szék felé mikor megcsörrent a telefonom.

- Háálóó? - szóltam bele.
- Szia Nana, hol vagy?
- Upssz- megbotlottam és szemben Syn ölébe pottyantam.- Éppen Synyster Fucking Gates ölében- nevettem.
- Oooké. Nem jössz ma haza?
- Hááát- elmosolyodtam Syn elkezdte simogatni a fenekem. Felnevettem- nem hiszem.
- Jól van vigyázz magadra azért!
- Igen is!
- Szia.
- Szia Danny cica!- letettem.- A bátyuskám volt. Csak bejelentkezett… vagy én? Nem tudom már! Játszunk!- pattantam fel Syn öléből.
- Mit?- csillant fel Zacky szeme.
- Én megmondom, mit csinálj és Te teljesíted!
- Oké!- jött az egyhangú válasz.
- Én kezdem!- kiáltott Jimmy.- Nana!
- Igen?- kíváncsian néztem.
- Te és Becky! Csókolózattok!
- Jaj, ennél könnyebbet!- mondtuk egyszerre.
- Na, lássuk!
- Mintha ovisok lennénk- nevetett Becky.

Beálltunk a helység közepébe. Becky kisebb volt, mint én, főleg, hogy magas sarkúban voltam. Lehajoltam és megcsókoltam. Tetszett a fiúknak így kicsit bevadultunk. Benyúltam a pólója alá és megfogtam a mellét, ő pedig benyúlt a szoknyám alá és a tangámon keresztül izgatott. Hirtelen szétrebbentünk a fiúk nagy bánatára.

- Na, jó én jövők!- mondta Johnny.- Becky…
- UNOM!- kiáltottam fel.- Felmegyek!

Mit sem törődve a többiek marasztaló szavaira leindultam fölfele, közben levettem a magas sarkúmat. Benyitottam az egyik szobába és kimásztam az ablakon a tetőre és hátra dőltem egy fél üveg Jack társaságában és bámultam az eget. Pár perc múlva fény gyulladt a szobában.

- Nana!- hallottam Matt hangját. Kinézett az ablakon és meglátott.- Ki ülhetek melléd?
- Persze, csak óvatosan le ne ess.
- Oké- kimászott hozzám és lefeküdt mellém.- Hogyhogy feljöttél?
- Mint lent is mondtam unatkoztam- mosolygott. Megfogtam a kezét.
- Szereted a csillagokat? Hát persze, hogy szereted, ki ne szeretné Őket? Én nagyon imádom Őket. Kiskorom óta mindig kimegyek este a tetőre, amikor csak tudok és ha jó az idő is. Jaj, inkább befogom, csak nézzük őket- pár percig csöndben maradtam. Hallottam, hogy vált lent a zene Pink-től a Sober-re. Felültem.- BEEECKY!!!- kiálltottam.
- NIIIINAAA!!- hallottam lentről Becky hangját.
- EGÉSZSÉGÜNKRE!- kiáltottuk mindketten és meghúztam a Jack-es üveget, Matt meg csak nézett. Elkezdtem énekelni Pinkkel.

„I don't wanna be the girl who has to fill the silence…” Mikor ehhez a részhez ért a szám Beckyvel élesen felsikítottunk, Matt ugrott egyet mellettem.

- Mi a szar volt ez?- nézett rám Matt.
- Hát, Beckyvel van egy ilyen izénk, hogy ha ez a szám megy, mindig felsikítunk, mikor csönd van. Nem rég a koncerten is bejátszottuk és elől álltunk és Pink-nek ez tetszett és felhívott minket a színpadra - vigyorogtam.
- Téged mindig felhívnak a színpadra?
- Többségben igen. Imádok tombolni és mindig észrevesznek- mosolyogtam.- Amúgy. Kinek a szobáján keresztül jöttünk ide?
- Az enyémen keresztül.
- Juj! És megnézhetem?
- Persze!- mosolygott.

Visszamásztunk a szobájába. Elég kicsinek tűnt, főleg, hogy Matt mekkora. Volt egy hatalmas szekrény, egy ágy és egy asztal, meg tv. Volt pár kép a falon, de nem sok.

- Egész pici. De aranyos- mosolyogtam.
- Köszi-, lekapcsoltam a villanyt.- Mit csinálsz?
- Elnyomta a csillagok fényét.
- Ennyire szereted őket?
- Nagyon. Biztonságban érzem magam, ha látom őket. Ne kérdezd miért.
- Oké- leültünk az ágyára, meghúztam a Jack-es üveget és megnyaltam a szám.
- Hmm… Jack íze van a számnak.
- Ne kísérts.
- Miért?- mosolyogtam.
- Már így is meg akarlak csókolni. Zacky folyton rólad áradozik…
- És mi tart vissza?- vágtam a szavába.
- Nem tudom…

Feltérdeltem szemben Mattel. Kicsit felemelkedtem, a kezeimet a vállára tettem és megcsókoltam. Egyik kezemet az arcára csúsztattam, Matt egyik kezével a derekamat fogta másikkal azt a kezem, ami az arcán volt. Elindult a derekamon lévő keze lefelé, és megfogta a fenekem és közelebb húzott magához. Elhúzódtam.

- Hmm… tényleg Jack ízű a szád- felnevettem.

Ásítottam egyet. Átöleltem Matt derekát és hátra dőltünk. Simogatta a karom és a combom, ahogy a combomat simogatta fel-fel húzta a szoknyám.

- Ne aludj- megpuszilta a fejem.
- Álmos vagyok- elkezdtem simogatni az öve felet a hasát.
- Na- hallottam, hogy mosolyog- Most már végképp ne aludj.
- Ühüm…

Lelassult a kezem és szép lassan elaludtam.

Mikor felkeltem már világosodott. Matt hasán feküdtem Ő pedig ölelt a hatalmas izmos karjaival. Óvatosan felkeltem és átmásztam rajta, szerencsére nem kelt fel. Csönd volt lent. Halkan lementem a lépcsőn, lent feküdt Johnny és Becky, Becky Johnnyn aludt. Zacky az egyik fotelban szunyókált, a többieket nem láttam. Odamentem Zackyhez, elkezdtem simogatni az arcát.

- Hmm?- nézett fel álmos szemekkel.

- Ide ülhetek?
- Persze- már állt volna fel.
- Jaj, nem. Úgy gondoltam az öledbe.
- Persze gyere.
- Köszi.

Keresztben beültem az ölébe és hozzá bújtam. Átölelt és a fejemre hajtotta a fejét, kis ideig figyeltem a lélegzetét, majd elaludtam. Arra keltem, hogy hányingerem van és már a torkomban van a feltörekvő cucc. Zacky feje hátra volt dőlve. Nem volt időm felállni, vagy akár mint csinálni, még a kezemet, se tudtam időben a szám elé rakni. Egyszóval lehánytam magam és kicsit talán Zacky is kapott belőle. Egyből felébredt.

- Jesszus, Nana jól vagy? - a számhoz szorítottam a kezem, hogy valahogy vissza tudjam tartani a következő adagot, közben megráztam a fejem.

Zacky egyből felkapott és vitt a fürdő szobába. Lerakott a vécé elé és hátra fogta a hajam.

- Keltsd fel Beckyt- mondtam neki két adag között.
- Nem hagylak itt…
- Megleszek, csak keltsd fel!- már könnyeztem.
- Rendben- felállt és kisietett. Pár perc múlva már Becky térdelt mellettem Zacky az ajtóban állt.
- Mi történt?- már lenyugodott a gyomrom és nem jött fel több. Elég volt rá néznem tudta mi van. - Mi óta?
- Két napja.
- Istenem… tegnap teljesen kiment a fejemből ne haragudj!- magához ölelt.- Már is csinálok neked valamit!- felállt.- Zacky segíts neki, rendbe tennie magát légy szíves.
- Természetesen.
- Köszönöm- kiment.
- Gyere- felsegített és a mosdóhoz támogatott.

Kimostam a szám és megmostam az arcom. Letöröltem a ruhámról a hányást amennyire csak tudtam. Zacky egész végig ott volt mellettem és minden mozdulatomat figyelte. Mikor végeztem kikísért a konyhába. Rev és Johnny már ott voltak.

- Szörnyen nézel ki- fintorgott Johnny.
- Kösz…- rekedt volt a hangom.
- Tessék- Becky lerakott elém egy nagy tál ételt.
- Köszönöm- neki álltam enni, jól esett így két nap után végre valami táplálék a szervezetembe- Rev- mondtam két rágás között.
- Igen?
- Kölcsön tudnál adni nekem egy hosszú ujjú inget? Lehánytam a ruhám és nem tudok ebben haza menni.
- Persze már hozom is.
- Köszönöm- tovább ettem.
- Tessék.
- Jaj, majd később. Ki tudja jön-e még fel valami.
- Ennyire megárt neked a pia?- röhögött Johnny.
- Fogjuk rá- kamuztam. Valaki letrappolt a lépcsőn.
- Jó reggelt!- jött be a konyhába Syn.- Hogy vagyunk?- mosolygott és mögém jött, nem tudom mi okból, de átölelt hátulról és rossz helyen nyomta meg a hasam és minden feljött, szerencsére most időben tettem a szám elé a kezem. Felpattantam és a mosogatóba köptem.- Jól vagy?- nézett rám. Megráztam a fejem.
- Még nem fog menni- néztem Beckyre.
- Két nap hosszú idő.
- Tudom. De apámnak ne szólj. El fog küldeni ahhoz a nőhöz!
- Jól van.
- Miről van szó?- kérdezték a fiúk.
- Elmondhatom nekik?
- Egyszer úgy is megtudnák…
- Oké, gyere, ülj le- visszaültem az asztalhoz és Becky is leült.- Szóval…- Matt jött be.
- Itt meg mi van?
- Nana reggel rosszul lett, de ahogy eddig levágtam, nem a piától és most Becky elmeséli nekünk mitől is- hadarta el Zacky.
- Aha…- Matt is leült.
- Szóval- kezdett bele újra Becky.- Nem nevezném betegségnek, mert nem az. De Nana 11 éves kora óta, hogy úgy mondjam elfelejt enni- döbbent arcok.- Rá kell szólni többször is, belé kell tuszkolni a kaját, mert egyszerűen a szervezete nem jelzi neki, hogy éhes lenne.
- De ez mitől van?- kérdezte Zacky.
- Hát- vettem át a szót.- Azt mondják ez pszichés. Anya komplexusom van, viszont édesanyám 11 éves koromban meghalt… megölték, a szemem láttára...- mély levegő.- És apukám azt mondta, hogy csak akkor ettem, ha anya főzött, és miután anyukám meghalt semmit nem akartam megenni, mert nem is voltam éhes legalább is nem éreztem. Elküldtek pszichológushoz ahova öt évig jártam és egész jó eredményt elértek, már nem undorodom a kajától, de még mindig nem érzem, hogy bármikor is éhes lennék. És mivel két napig nem ettem, de mivel piáltam így hánytam, ami nem szokásom, csak ha egy napnál több ideig nem eszek- csend. Mindenki csak bámult és nem szóltak semmit.

Miután kezdett visszatérni a jó kedv elmentem a fürdőbe átvenni a ruhám. Leszedtem magamról a szoknyám és a pólóm. A mellemnél végig gomboltam az inget az aljáig az ujjait pedig a mellem alatt masnira kötöttem. Még jó, hogy Rev ilyen magas így combközépig ért az inge. Találtam egy fésűt azzal gyorsan átfésültem a hajam és mit ad isten szemceruza is volt. Biztos Briané. Kihúztam a szemem és helyet cseréltem Synnel.

- Azta! - mondták a fiúk, elmosolyodtam.
- Na, mire nem jó egy divat magazin?- vigyorgott Becky.
- Jó ötletek vannak benne! Ennél vadabbak is- Zackyre kacsintottam.
- Kíváncsi lennék rájuk- mondta.
- Azt elhiszem.
- Ki használta a szemcerkám?!- jött ki Syn a fürdőből.
- Ömm… Én- jelentkeztem.
- Istenem…- visszament a fürdőbe.
- Allergiás a pipere szereire- nyafogott Johnny, nevettünk.
- Jaj Zacky!- szólalt meg Jimmy.
- Mi van?
- Tudtad, hogy Nana telefonján melltartós képek vannak?
- Mi?- nézett rám.
- Becky is rajta van.
- Mi a fasz? Te feltörted a telefonomat?- néztem Revre.
- Tényleg van?- kérdezték a többiek.
- Hogy a faszba?
- Azt mondtad nem tudja senki se!- nevetett Becky.
- Ezek szerint még is- mosolygott Rev.
- Hát basszus! Be nem engedem a szobámba! Ha meglátja a képeket a gépemen…
- Milyen képek?- csillant fel a szeme.
- Sokkal jobbak, mint ami a telefonomon van- kacsintottam.
- Mi van a telefonodon?- jött ki Syn.
- Melltartós képek róla és Beckyről- válaszolt Matt mosolyogva.
- Ohh megnézhetem?
- Persze, hogy aztán arra verd azt már nem!- nevetett Becky.
- Szomjas vagyok- álltam fel és elindultam a konyha felé.
- Mi van a hátadon?- kérdezte Johnny.
- Mi?- hátra fordítottam a fejem, de semmit nem láttam.
- A bal lapockádon- segített.
- Ja, tetoválás.
- Van tetkód?- csodálkoztak.
- Aha, tizennyolc évesen csináltam.
- És mi van rajta?
- Egy főnix- mondta Becky.- Imádja őket, egyik kedvenc mitológiai lénye- mosolyogtam.
- Pontosan! Van máshol is.
- Hol?
- Olyan helyen ahol csak az láthatja, aki megérdemli- kacsintottam.
- Most komolyan?- néztek döbbenten.
- Jaj, nem ott- mosolyogtam.
- Akkor?
- Majd talán egyszer megtudja valamelyikötök- Zackyre kacsintottam és folytattam az utam a konyhába.

Miután visszatértem kivételesen üdítővel a kezemben, megjegyzem meg is lepődtem, hogy nem csak sör van a hűtőben, még beszélgettünk egy kicsit, majd haza indultunk Beckyvel. Elköszöntünk a fiúktól és beszálltunk Becky kocsijába. Egész úton üvöltettük a zenét és hangosan énekeltünk vele. Útközben megálltunk egy McDrive-nál és vettünk kaját. Becky leparkolt és szép kényelmesen megkajáltunk.

- Aszta milyen helyes csávó! És az is! Meg az is!
- Hé-hé!- nevetett Becky.- Mi van, fasz hiányod van?- röhögött.
- Hát kábé.
- Mióta nem szexeltél?
- Három hónapja…
- De… és Matt?
- Mi van vele?- néztem rá.
- Este nem volt semmi? Mi azt hittük azért vagytok fent, mert…
- Dehogy is. Csak csók volt. De akarta, csak a piától bealudtam- próbáltam magamba fojtani a nevetést, de mivel Becky hangosan felnevetett nekem is muszáj volt.
- Nem vagy semmi- röhögött.
- Jó hát sokat ittam, na.

Befejeztük a kaját és haza vitt. Elbúcsúztunk és bementem a házba. Senki nem volt otthon, nyugodtan elmentem fürödni és visszavettem Jimmy ingét. Beültem a tv elé és kerestem valami filmet, de nem volt semmi, így elkezdtem nézni a Nickelodeon-t. Szerencsémre retro nap volt így csak régi meséket adtak le.

Birhtday

Igen megint pedig csak tegnap raktam ki egyet. :D
Boldog 35.ik Születésnapot Gerard Way-nek a My Chem énekesének!!!♥♥

Birthday/Born

Boldog 54. Születésnapot Brian Haner Sr.-nak! ^^♥ (megkésve:$decsakmerttelórólvoltamfenthétvégénésnemtudtamarrólírni)  Ezer hála Synyster Gates-ért!! :D
Durva, hogy fiatalabb az apámnál és még is idősebb fia van mint én, bár van egy 30 éves féltesóm meg egy 23 éves tesóm...

Megszületett az újabb Iero csöppség. ^^ A tegnapi nap twittelte ki Frank Iero (My Chemical Romance), hogy megszületett kis fia Miles Iero a két ikerlány Cherry és Lily mellé. Sok boldogságot nekik a csöppséggel. ^^

1. fejezet

- Szia!- próbáltam túl üvölteni a zenét, ami az emeletről jött a bátyám szobájából.
- Nina! A bátyád még mindig ezt a szart hallgatja?- ránéztem a barátnőmre, Elene-re. Elkezdtem énekelni a számot.
- „Cherishing, those feelings pleasuring. Cover me, unwanted clemency. Scream till there's silence…”
- Ne csinálod, hogy szereted!
- Egyetlen együttes, amiért oda és vissza vagyok, persze egészséges határokon belül - mosolyogtam és tovább énekeltem közben elindultunk fölfelé a szobámba.
- Istenem… ennél szarabb zenét… - csúnyán néztem rá. - Befogtam- mosolygott. Benyitottam Dan szobájába.
- Halihó!- integettem.
- Szia!- sugározott a mosolya, ezek szerint van egy jó híre. - Van egy fantasztikus hírem! - Na, mit mondtam?
- Halljuk- mosolyogtam, az egyik kis dobozához nyúlt, közben leültünk Elene-nel az ágyára. - Csukd be a szemed!- becsuktam, a kezembe nyomott egy téglalap alakú papírt, kinyitottam a szemem.
- NEM HISZEM EL!- ugrottam a nyakába.
- Örülsz?- kérdezte.
- De még, hogy! Mikor lesz a koncert?
- Holnap este!
- És még csak most szólsz?- döbbenten mosolyogtam.
- Milyen koncert?
- Avenged Sevenfold!- vigyorogtam.
- Ja, az a… izé, ami most is megy? - bólogattam. - Ömm… remek?
- Jaj… na, jó. Menjünk át az én szobámba- fogtam kézen barátnőmet.

Bementünk a szobámba, leraktam az asztalomra a jegyet és letelepedtünk az ágyamra. Beraktunk egy Pink CD-t és elkezdtünk énekelni, meg táncolni. Este fele haza jött apa a munkából, Elene pedig haza ment. Hárman leültünk az ebédlő asztal köré és vacsoráztunk.

- Szóval akkor holnap mentek a koncertre?- kérdezte apu.
- Igen - vigyorogtam.
- Örülök - mosolygott. - De vigyázzatok magatokra!
- Vigyázunk - mondtuk egyszerre Dannel.

Izgatott voltam a holnaptól így nehezebben aludtam el. Reggel viszont későn keltem, apu már nem volt otthon. Dan lent ült a tv előtt és valami szar rajzfilmet nézett a Cartoon Network-ön. Néztem egy ideig, majd fogtam magam és átkapcsoltam a tv-t egy zene csatornára, persze Dan nem örült így kialakult egy kisebb testvérháború. De persze amint megszólalt az egyik kedvenc együttesének, valami Bullet For My Valentine-nak, az új száma egyből felhagytuk a háborúzással. Felmentem a szobámba. Próbáltam ráhangolódni az estére, elcsórtam Dan City of Evil CD-jét és beraktam a lejátszóba. Becsuktam az ajtót és az ajtó belsejéből rám vigyorogtak az A7X-es fiúk, elmosolyodtam. A szekrényemhez mentem és előkerestem a Vengeance University-s pólómat, amit még tavaly szülinapomra kaptam Dan-től. Mindig próbált kicsit rockosítani, de sose ment neki. Nagy nehezen megtaláltam a szekrényem hátuljában, szegényt azóta nem vettem fel, hogy megkaptam. Kiráztam belőle a port, levettem a felsőm és felvettem. Az oldalamon megcsomóztam, így kilátszott a hasam. Miután jó szorosan meghúztam a csomót, hogy véletlenül se bomoljon ki. Levettem és ollóval neki estem a hátuljának. Mikor már kellő képen kiszaggattam a hátulján újra felvettem és megnéztem milyen. Büszkén mondhatom, hogy jó lett. Énekelgettem magamban, közben a szekrényemben kutattam a kopott, szaggatott fekete csőfarmerom után. Mikor végre meglett elindultam vele a szobám másik felébe, de az egyik lyuk beakadt a szekrény gombjába és még jobban kiszakadt.

- Ohh baszd meg!

Leakasztottam, de nem volt nagy baja, sőt még jobban is nézett ki. Kopogtak az ajtón.

- Gyere!- szóltam ki.
- Hali- dugta be a fejét Dan. - Csak szólni akartam, hogy egy óra és indulunk!
- Mi? Már ennyi az idő?- ránéztem az órára öt óra volt.
- Már harmadjára hallgatod ugyan azt a CD-t- kacsintott.
- Jól van, sietek - mosolyogtam, azzal ki is ment.

Felvettem egy fekete melltartót arra pedig a VU-s pólómat. Felvettem a gatyát és leültem a tükrös asztalom elé. Hátra fogtam a hajam és elkezdtem sminkelni.

- Dan! - ordítottam. Semmi válasz. - DAN!- semmi. - DAAAN! - na végre nyílt az ajtó.
- Igen? - jött be.
- Ott vannak az ágyamon régi melltartók válaszd ki, melyiket dobjam be a színpadra.
- Oké - leült az ágyamra én tovább szépítkeztem. - Ezt! - mutatott felém egy fehér melltartót, amin fekete fűző volt.
- Miért pont ezt?- mosolyogtam rá a tükörből.
- Mert ez az egyetlen, ami még normális állapotban van.
- Oké - mosolyogtam. - És mit írjak rá? És kinek?
- Azt te döntöd el mit, de nem tudom… - ránézett a poszteremre. - Melyik jön be jobban?
- Nem tudom. Synysternek tökéletes az arca, hibátlan. Vengeance kisfiús és ezt imádom, Shadows meg… hmmm Shadows férfi ideál, Rev… - nevettem - Rev örült, Christ meg „újonc” folyton bántják. Lehet, neki kéne - mosolyogtam a poszteremre.
- Akkor dobd neki.
- Oké. Adsz egy Markert?
- Persze - kiment és pár másodperc múlva már jött is vissza egy fekete filctollal. - Tessék - elém rakta.
- Köszi-, befejeztem a szemem és elkezdtem írni a melltartó belsejébe. – Na, ez jó lesz- Még alá firkantottam, hogy „Nana”, ahogy bátyám szokott hívni.

Dan visszament készülődni, én meg folytattam. Kivasaltam a hajam és bepakoltam egy régi övtáskába a melltartót és a jegyet. Lent találkoztunk Dannel és elindultunk. Kocsival mentünk. Mikor oda értünk még nem volt tömeg, szerencse, hogy kilenckor kezdődik mi már fél hétre ott voltunk. Utat törtünk magunknak, hogy a legjobb helyen lehessünk. Lekezelték a jegyet és már viharoztunk is be. Végig néztem az ember tömegen, mindenkin Sevenfold-os póló vagy VU-s póló volt, mint rajtam. Volt, akinek az arcára is volt írva, valamelyik tag neve vagy éppen az együttes rövidítése, vagy egy DeathBat volt rá rajzolva. Csak mosolyogtam az örült rajongókon. Én csak poénból dobok be egy melltartót, nem azért mert annyira oda vagyok valamelyikért is, persze nem tagadom, irtó jól néznek ki és bármelyiket elfogadnám. Egyre nőtt a tömeg és a hangzavar is. Fél kilenckor hátra néztem és az egész aréna tömve volt, leesett az állam, Dan felnevetett.

- Nem gondoltad, hogy ennyien szeretik igaz? - nevetett.
- Hát nem - mosolyogtam, visszafordultam és neki támaszkodtam a kordonnak.- Vagyis hát… nem tudom…- felnevetett.

Sokan lökdösődtek, de nem törődtem vele, kitartóan álltam a helyemen és senkit nem engedtem oda. Dannal röhögtünk a sok hülye picsán. Majd egy fél órás késéssel elkezdődött a koncert. Minden elsötétült, a tömeg őrjöngésben tört ki. És mivel imádok tombolni így én is mindent beleadtam a sikítozásba. A Brompton Cocktail-lel kezdtek. A szám végén Matt beszélt, majd tovább folytatták a Lost-tal. A szám közepén bedobtam a melltartót és célba is talált. A koncert felénél Matt bejelentette, hogy pihentetné a hangját így szűksége lenne valakire, aki elénekli helyette a Walk-ot. Danra néztem, imádta ezt a számot kívülről fújta a szöveget, ha álmából felkelted is tudta. Már üvöltött is, hogy Őt. Elmosolyodtam, visszanéztem a színpadra és láttam, hogy Matt nézi a bátyám, majd megszólalt.

- Te ott az első sorban, fehér Jack Daniels-es pólóban- ránéztem Danre, rajta volt ilyen póló.
- Hallod! - mondtam neki.- Menj már! - mosolyogtam. Felment a színpadra.
- Csá, hogy hívnak? - kérdezte Matt.
- Dan.
- Emberek! Ma Dan énekel nektek!- azzal átadta a mikrofont Dannek.

Én őrjöngtem, mint egy hülye. Imádtam Dan hangját. Elkezdődött a szám és Dan mindent beleadott, sose láttam ilyennek. A színpadról rám kacsintott. Láttam, hogy a banda tagoknak is tetszik, amit csinál. Mikor vége volt a számnak Matt odament hozzá.

- Fantasztikus volt haver.
- Kösz- mosolygott.
- Láttuk, egy lánnyal vagy- mondta.- Ki ő?
- A húgom, Nana- ne már, miért Nana-z le mindenki előtt?
- Nana, gyere fel te is- mondta Zacky. Ne már! De elindultam a színpadra, segítettek felmenni.
- Hey Nana-, mondta Matt.
- Hey- mondtam én is.
- Te is ugyan úgy tudod ezt a számot mint a bátyád?- alig bírtam ki, hogy ne nevessek fel hangosan, annyira viccesnek találtam mikor valaki azt kérdezte, hogy szeretem-e ezt meg azt a rock számot.
- Nem- mosolyogtam.
- Hogyhogy?- kérdezte Syn.
- Hát…- ránéztem Danre.- Ömm… nem igazán szeretem ezt a számot- mondtam végül, nem akartam meg bántani Őket azzal, hogy azt mondom „Utálom ezt a fajta zenét!”.
- És melyik számot tudod kívülről?- most kajak mondjam azt „Pinktől a Who Know-t!”?
- Nem tudom. Nem szoktam csak úgy zene nélkül énekelgetni.
- Jól van- mosolygott Matt.- Örültünk nektek- megölelt.- oldalt menjetek le- ezt már mikrofon nélkül mondta.- Még egy nagy tapsot Dannak!- ováció.

Elindultunk a színpad széle felé.

- Várj!- valaki a kezem után kapott, és visszahúzott, ránéztem Zacky volt az.
- Igen?- néztem rá.

Magához húzott és megcsókolt. Most ez komoly? Kicsit meglepődtem… kicsit? Nagyon! De visszacsókoltam. Majd elhúzódtam tőle és egy „Bolond vagy!” felkiáltással, mosolyogva visszamentem Danhez és tovább mentünk.

- Haver!- hallottam a színpadról Matt hangját.
- Muszáj volt!- hallottam Zacky hangját is.- Jó csaj.
- Még is nekem dobta a melltartóját- mondta Johnny.
- Mi?
- Nézd. „Csók Nana”.
- Na add csak ide!

Elmosolyodtam.

- Hát húgi!- mondta Dan, közben mentünk vissza a tömegbe.- Most már elmondhatod magadról, hogy a nagy Zacky Vengeance megcsókolt- mosolygott.
- És még is kinek mondjam el?- mosolyogtam. - Egyik barátnőm, sem szereti ezt a zenét. Max Becky, de vele már tök rég beszéltem.
- Furcsálltam is, hogy hazudtál.
- Nem hazudtam, csak nem azt mondtam, hogy utálom ezt a fajta zenét- már vissza is értünk a tömegbe.

Éreztem magamon az irigy tekinteteket, de nem foglalkoztam vele, tomboltam tovább. Zacky végig nézett, kacsintgatott és csókokat küldött. Tudom, hogy más csaj rég elolvadt volna, de én nem az a fajta vagyok, aki egy szép mosoly láttán hanyatt dől. Bár Matt mosolya tényleg gyönyörű, azokkal a kis gödröcskéivel. Egy ismeretlen csávó, aki nem volt épp józan állapotban, hirtelen a nyakába vett. Aprót sikítottam, de tetszett a dolog és fentről tomboltam. Nagyon elfáradtam a koncert végére, de még így is volt energiám a kocsiban a rádióval együtt üvölteni, pont egy Sevenfold szám ment. Otthon egyből mentem fürödni. Az ágyamon feküdtem és néztem a plafont. Ránéztem a csukott ajtóra, Zacky vigyorgott rám. Elnevettem magam és átfordultam a másik oldalamra. Nina Brown, megcsókolt egy híresség! Magamban mosolyogtam, majd elaludtam.

„Angel of Mercy. How did you find me? Where did you read my story?” hangooos! Pedig ez egy lassú szám, akkor miért? Kinyitottam a szemem. Ja, hogy itt van a fejemnél a telefon… Felvettem.

- Haló?
- SZIIIIA! - Keith volt az, az egyik csoporttársam.
- Szia- átfordultam a másik oldalamra.
- Mi újság?
- Hány óra?
- Fél egy.
- Ohh… amúgy semmi veled?- Keith nem szokta zavartatni magát, ha felkelt valakit…
- Velem sincs semmi. Megyünk, ki parkba jössz?
- Mmmm. Mikor?
- Egy fél óra múlva találkozunk a szokásos helyen.
- Jó! De lehet kések.
- Az nem baj. Mi ott leszünk.
- Okés. Szia.
- Szia.

Még két percig forgolódtam, majd felkeltem és bementem a fürdőbe. Tíz perccel később a szekrényem előtt álltam törülközőben és gondolkodtam mit vegyek fel. Végül egy fűzős, fehér pánttalan fölső, egy rövid fekete nadrág és egy topánka mellett döntöttem. Felfogtam a hajam és zsebre vágtam a telefonom. Bekaptam egy rágót és útközben csattogtattam. Mikor a parkhoz értem messziről hallottam a techno zenét. Boldogan öleltem magamhoz a kis csapatom. És leültem közéjük.

- Hunington Beach! IMÁDLAK!– kiáltottam a többiek nem értették miért van ilyen jó kedvem.

~Syn

- Azért nem volt semmi Zacky tegnap!- mondtam Shads-nek miközben a parkban sétáltunk.
- Néztem is, hogy csak így a színpad közepén lesmárolja azt a csajt.
- Nana, vagy valami ilyesmi nem?
- De, de Nana asszem.
- De a bátyja is jól nyomta- Shads felnevetett.
- Ez tudod milyen hülyén hangozott? - röhögött.
- Kabbe! Te! Az ott, nem Nana?- mutattam egy kisebb csoport felé, akik valami szar techno zenét hallgattak.
- De szerintem Ő az. De mit hallgat?
- Valami nagy szart.
- Nem értem…
- Gyere, mentsük ki!- mondtam Matt-nek és elkezdtem futni Nana felé.

~Nina

Jól el voltunk a srácokkal. Röhögtünk és üvöltettük a technot. Éppen álltam mivel elzsibbadt a fenekem a kemény padon, mikor hallom, hogy valaki fut felénk és abban a pillanatban már a vállán is voltam.

- Baszd meg!- üvöltöttem.

Elkezdtem rúgkapálni és egyből tökön rúgtam. Térdre rogyott és így én a fenekemre estem, azzal a lendülettel pofon is vágtam. És csak ezután néztem meg ki is az elrablóm.

- Synyster Gates?- döbbentem le, fájdalmas arcot vágott, közben a kezét a nadrágjára szorította.
- Igen- dörmögő hang volt, felnéztem.
- M. Shadows - még inkább fent akadtam, mosolygott.
- Nina! Jól vagy?- jöttek oda a többiek és felsegítettek.
- Kik ezek?- kérdezte Lauri és láttam, rajta, ha kell, bármelyiket megüti, pedig vagy kétszer akkorák voltak nála.
- Ömm… Nem mondom, hogy ismerőseim mert nem. De…
- Matt vagyok- vette át a szót.- Ő pedig Syn - Syn nagy nehezen felállt, jól megrúghattam ráadásul az arca is vörös volt.- Van egy zenekarunk, és tegnap volt koncertünk és ott találkoztunk Nana-val.
- Nana? - akadt fent Samanta.
- Nem Nana-nak hívnak?- kérdezte Syn.
- Csak a bátyám hív így amúgy Nina vagyok.
- Ohh.
- De még is mi volt ez az emberrablási kísérlet?
- Ja, hát- kezdte Syn.- Hallottuk, hogy milyen zenét hallgatsz és gondoltuk megmenekítünk- felnevettem.
- Jaj. Ez tetszik- nevettem.
- Figyelj Nina- mondta Beth.
- Igen?- néztem rá.
- Mi megyünk. Majd gyere, ha akarsz jó?
- Rendben. Sziasztok- ölelés, és már mentek is el.
- Szóval mi ezen a vicces?- kérdezte Matt. Visszamentem a padhoz és leültem.
- Én nem szeretem, sőt ki nem állhatom a Rock, Metál és hasonló zenéket- kikerekedett a szemük.- Titeket is csak azért szeretlek, mert a bátyám csomószor hallgat titeket és megszoktam és megszerettem a zenéteket, de mást nem hallgatok.
- Fura vagy.
- Nem. Egyszerűen más az ízlésem– mosolyogtam és megvontam a vállam.
- Nem jössz át hozzánk?
- Nekem igazából mennem kéne a barátaim után- álltam fel.
- Jaj, ugyan már! Nem lesz semmi bajod- mosolyogtak.
- Mit csinálnánk?- a hátsó zsebembe raktam a kezem.
- Innánk, buliznánk, beszélgetnénk.
- Hát…
- Na várj- tette fel mindkét kezét Syn.- Hány éves vagy?
- 21, miért?
- Na akkor ihatsz is. Nincs lehetőség velünk jössz és kész!
- Megint a válladra kapsz?- húztam fel a szemöldököm.
- Hát, ha nem akarsz jönni!- elindult felém.
- Jó, jó!- hátráltam.- Megyek.
- Tudtam én, hogy jönni fogsz!- elégedett vigyort villantott rám.
- Hogy te milyen egoista vagy- húztam össze a szemöldököm mosolyogva.
- Hát van mire.
- Pff… - hátat fordítottam.- Merre?- kérdeztem.
- Hátra fele- mondta Matt. Megfordultam.

Ahogy elindultunk megcsörrent a telefonom.

- Igen?- szóltam bele.
- Szia, kicsim.
- Szia, apa.
- Ne felejts el enni!
- Ohh… oké. Megpróbálom észben tartani.
- Ettél ma egyáltalán valamit?
- Nem igazán…- elhúztam a szám.
- Vagyis nem?
- Nem.
- Már fél négy van. Tényleg egyél valamit!
- Rendben apu. Szia.
- Szia, kicsim.- letettem.

 Mikor elértünk a park másik felére megszólaltam.

- Gyalog megyünk?
- Miért?- kérdezte Matt.
- Hát, gondoltam van pénzetek autóra és minden hova azzal mentek.
- Kocsival jöttünk egy ideig.
- És mehetünk azzal?
- Azzal megyünk!- mondta Syn mosolyogva. Vettem egy mély levegőt.
- És bemehetnénk valahova kajálni? Mert ma még nem ettem semmit és ennem kéne…
- Persze mehetünk. De szerintem nálunk is van kaja.
- Jaj, ne. Nem akarom előletek megenni a kaját- igazából attól féltem, hogy mire oda érünk elfelejtem, hogy ennem kéne és azt nem akarom.
- Jaj ugyan már- mosolyogtak.
- De tényleg… Kajáldába kéne menni.
- Zacky isteni rántott csirkét csinál.
- Hát…- vettem egy mély levegőt.- Jó, rendben.
- Akkor hívjuk is, hogy álljon neki.
- Ahh, legalább nem felejtek el, enni- morogtam magam elé.
- Tessék?- kérdezték.
- Semmi.
- Oké…- mondta Matt, a telefon már a fülénél volt. Én meg elkezdtem keresgélni a kocsit a szememmel.
- Az ott- mutatott Syn egy ezüst Volvo felé.
- Ohh… Jó kocsi- mosolyogtam.
- Na csá!- hallottuk Matt hangját.- Van egy meglepetésünk! Szóval kezdj el főzni!...- ránéztem Synre, rám mosolygott.- Nem érdekel, hogy lusta vagy! Csináld!... Mondom! Meglepetés! Na! Csinálj kaját egy 20 perc és ott leszünk.
- 20 perc?- néztem Synre.
- Messzebb lakunk innen.
- Ohh.
- Na hali- letette.- Na már készül a kajád!- mosolygott rám Matt.
- Oké.

Beszálltunk a kocsiba és elindultunk feléjük. Egész végig szóval tartottak valami faszsággal, szóval röhögtettek én meg akár, hogy is próbáltam mutatni, hogy nekem nem tetszik nem ment, túl viccesek voltak. Beraktak valami zenét, amit mindketten elkezdtek énekelni és nekem is tetszett… inkább hallgathatónak tartottam.

- Ez micsudi?- kérdeztem és előre dőltem.
- Metallica, Nothing Else Matters. Miért?- kérdezte Matt.
- Egész hallgatható.
- Na, a végén még rocker csajt faragunk belőled- mosolygott rám Syn.
- Sok sikert!- vigyorogtam.

Megérkeztünk egy hatalmas kertes házhoz. Háromemeletes volt. Egyből a tetőt kezdtem el vizslatni.

- Itt ki lehet ülni a tetőre?- kérdeztem a fiúkat.
- Hát… gondolom. Eddig mi nem ültünk ki.
- Én imádok kiülni. Főleg akkor, ha tiszta az ég és látszódnak a csillagok- mosolyogtam.
- Na, gyere- bementünk a házba, finom illatok terjengtek bent, de a hasam még mindig kussban volt.
- Hello!- köszöntek Matték.
- Csá!- jött ki Rev.- Hát Te meg?- mosolygott rám.
- Átkönyörögtek...- mutattam Mattre és Synre.
- Örülök- mosolygott és megölelt.
- Hűű, de magas vagy!- nevetett.
- Képzeld Rev! Nana nem szereti se a metált se rockot!- háborodott fel Syn.
- Hát ezen sürgősen változtatni fogunk, Nana!- mosolygott le rám Rev.
- Nana?- jött ki a konyhából Zacky egy konyharuhával a kezébe.- Nana?- nézett rám és döbbenetből mosolygás lett.
- Szia- mosolyogtam.
- Hello- odajött hozzám és megölelt.- Neked főzök?
- Hát… aha- mosolyogtam.
- Még kell egy 20 perc a kajának.
- Jó. Addig elleszek a fiúkkal- mosolygott majd visszament a konyhába.
- Ülj le nyugodtan- mondta Matt, Ő és a többiek már rég ültek, leültem a kanapéra Rev mellé.

Elbeszélgettünk, majd egy tíz perc múlva ránéztem Rev-re és megláttam a mobilom a kezében, automatikus a zsebemhez nyúltam és nem volt ott.

- Te? Hogy? Mikor? Hogyan?- néztem rá, ő csak mosolygott és tovább nézegette a mobilomon a képeket.
- Sok éves gyakorlat- nevetett.
- Na jó, add vissza! - a mobilomért kaptam, de Rev már ott sem volt.- Jaj, hadd ne játsszak fogócskát!
- Na gyere csak játszunk!- lóbálta felém a telefont.
- Ahjj!- felálltam és elkezdtem közeledni felé.- Na, kérem vissza!
- Egy csókért megkapod!
- Jól van- közeledtem felé és már majdnem összeért az ajkunk mikor hirtelen kikaptam a kezéből a telefonom és visszamentem a kanapéhoz.
- Hé, ez nem ér!
- Azt mondtad játszunk! Hát én így játszom- mosolyogtam.
- Itt még nincs vége!- mondta azzal visszaült mellém.
- Rendben! Kihívás elfogadva!- kezet ráztunk.
- Eddig 1-0 neked. De még változhat.
- Majd meglátjuk. Nem szoktam veszíteni.
- Ahogy én sem!
- Na ez egy érdekes meccs lesz- mondta Syn.

Tovább beszélgettünk én közben a kezemben szorongattam a mobilom mielőtt Rev megint elburná. Néhány perc múlva Zacky jött ki, hogy kész a kaja. Mindenki bevonult a konyhába isteni illat volt vagy, hogy mondják… Leültünk az asztalhoz, tényleg jól nézett ki a kaja, amit elém rakott Zacky. Már emeltem a késem és a villám, hogy neki álljak enni mikor megcsörrent a telefonom. Kivettem a zsebemből „Ismeretlen” vagyis akkor Becky az.

- Elnézést, ezt fel kell vennem- felálltam és kimentem a konyhából.- Igen?- szóltam bele.
- Szia Becky vagyok!
- Szia, mondd!- mosolyogtam.
- Sürgős vészhelyzet van! Most azonnal el kell jönnöd velem vásárolni!
- Új pasi a láthatáron?- nevettem.
- Valahogy úgy. Na, gyere!
- Hát, igazából most készültem enni…
- Majd eszünk a plázában!
- Hát… tudod, vendégségben vagyok és…
- És ez téged mióta érdekel Nina?
- Igazad van- mosolyogtam.- Akkor fél óra múlva a plázánál.
- Okés! Imádlak!
- Én is. Szia- visszamentem a konyhaajtóba minden szem rám szegeződött.- Ömm… Mennem kell. Vészhelyzet van. Szóval… bocsi. Legközelebb ígérem, megkóstolom, amit főztél Zacky, de most mennem kell.
- Most ez komoly? Pedig még Johnny itt sincs…
- Sajnálom. Majd legközelebb.
- Elvigyelek?- ajánlotta fel Zacky.
- Nem kell. Van pénzem taxira.
- Jól van, elviszlek- állt fel.
- De nem kell tényleg!
- Nem baj. Elviszlek tényleg, nem gond.
- Hát, köszi. Akkor, sziasztok!- vigyorogtam és integettem.
- Szia!- mindegyiknek tömve volt a szája kajával és úgy köszöntek.
- Hamar gyere!- mondta Syn.
- Még nem fejeztük be a játékot- folytatta Jimmy.
- Jól van- mosolyogtam.- Sziasztok.