10. rész

Anyáék az előszobában vártak egy hatalmas tortával. Apa is otthon volt ez lepett meg a legjobban.

 - Boldog születésnapot- mosolyogtak.
 - Köszönöm- én is elmosolyodtam.

 Leraktam a cipős szekrényre az ajándékokat és oda mentem anyuékhoz. Megöleltem őket, persze anyut óvatosan a torta miatt. Bementünk a konyhába. Em már türelmetlen volt és minden áron azt akarta, hogy az Ő ajándékát nyissam ki először.

 - Anu szegített becomagolni!- mosolygott, rámosolyogtam és kibontottam a lapos csomagot.

 Egy rajz volt benne, amin mind a négyen rajta vagyunk. Apa, anya, Em és én. Elmosolyodtam.
 - Köszönöm- odahajoltam hozzá és nyomtam egy puszit a puha arcára.
 - Ezt tőlünk kapod- tartott felém anyu egy csomagot,- tőlem és apádtól.
 - Köszönöm- mosolyogtam.

 Egy fadobozt rejtett a csomagolás, felnyitottam, egy álom csapda volt benne. Mindig is akartam egy ilyet.
 - Mikor megláttam egyből eszembe jutottál- mondta apu,- így hát megvettem.
 - Köszönöm- felálltam és megöleltem őket.- Nagyon tetszik.

 - Örülünk- mosolygott anyu.                            

 Beszélgettünk, közben felvágtuk a tortát. Megmutattam mit kaptam a többiektől. Jimmy ajándékát inkább eldugtam, mielőtt apám idegbajos lesz. Most normális és szeretném, ha ez egésznap így is maradna. Este megnéztünk egy filmet, csak így a kiscsalád. Úgy éreztem magam mintha megint nyolc éves lennék. Apa, anya és én a tv előtt gubbasztunk és nézünk valami egész estés családi filmet, igaz az óta már eltelt tíz év, de olyan jó volt látni, hogy Em hozzá bújik apuhoz, Ő pedig öleli. Mindig is ilyen családot akartam kár, hogy nem fog sokáig tartani. Este mosolyogva aludtam el, ilyen is rég volt már. Reggel álmosan keltem, ránéztem az órára már fél három volt. Kimásztam az ágyból és bementem a fürdőbe, próbáltam kezdeni valamit magammal, de nem sokat sikerült javítanom az állapotomon. A smink és a fésű valamilyen szinten segített, de nem sokat. Felvettem egy régi Guns ’n’ Roses-os pólót és egy fekete rövidnadrágot. Kimentem a konyhába, megint üres volt a ház. Csináltam valami kaját és beültem a tv elé. Elkezdtem babrálni a nyakláncommal. Megcsörrent a telefonom és olyan hévvel kaptam érte, hogy majdnem letéptem.

 - Igen?- szóltam bele.
 - Szia!- Benji mosolygós hangját hallottam.
 - Szia Benji- mosolyogtam.
 - Elmegyünk egy… bárba? Ja, valami olyasmibe valami újhely, Cherry Bomb asszem ez a neve.
 - Mikor megyünk?
 - Olyan hét fele találkozunk.

 - Jól van- ásítottam egyet.
 - Mikor keltél?- ránéztem az órára.
 - Fél órája?
 - És fáradt vagy?- nevetett.
 - Túlaludtam magam- vontam meg a vállam.
 - Jól van. Akkor hétkor, szia.
 - Szia.

 Letettem és tovább néztem a filmet, csöngettek. Vonakodva ugyan, de ott hagytam a tv-t és az ajtóhoz mentem. Beth állt az ajtóban.

 - Szia, hát te?
 - Átjöttem, mert találkozunk a fiúkkal és gondoltam készülhetnénk együtt.
 - Oké… gyere be- álltam félre.

 Kikapcsoltam a tv-t és bementünk a szobámba.

 - Mit veszel fel?- nyitotta ki a szekrényem.
 - Nem tudom- mellé álltam és kivettem egy másik régi Guns ’n’ Roses-os pólót, ami néhol ki volt lyuggatva és a fenekem alá ért.- Ezt- mutattam felé.
 - Fhúú! Vághatok bele egy lyukat?- csillant fel a szeme.
 - Persze-, mosolyogtam.

 Letettem az ágyra és kerestem egy ollót.
 - Tessék-, adtam oda neki.
 - Fordulj el!
 - Oké- megfordultam, hallottam az olló hangját.
 - Kész!- mondta egy kis idő után, megfordultam.

 Az eleje ki volt szaggatva a mellrésznél így a lógót is ketté hasította, de jól nézett ki mert csak a banda neve nem látszott.
 - Jó lett- mosolyogtam,- de…
 Megfogtam az ollót és levágtam az ujjait.
 - Így jobb.
 - Vedd fel.
 - Jó.

 Átvettem a pólóm és beálltam a tükör elé.
 - Kurva jó lett!- mosolygott.
 - Jaja, csak másik melltartó kéne.
 - Már is- kihúzta a fiókom és elő vett egy feketét.
 - Ez pushup.
 - Tudom- mosolygott.
 - Hát jó…

 Elvettem tőle és átvettem. A szekrényemből elővettem a szakadt farmerom és belebújtam. Megcsináltam a sminkem közben Beth a CD-imet nézegette és végül egy Queen mellett döntött. Vastagon kihúztam a szemem feketével. Kifésültem a hajam, majd szétráztam.

 - Nekünk nincs is közös képünk!- nézett rám mikor kijöttem a fürdőből.

 Nem szóltam semmit, a fiókomhoz mentem és kivettem a gépem.
 - Na, gyere- mosolyogtam.

 Csináltunk pár fotót majd fél hétkor elindultunk. Útközben rágyújtottunk. Mikor oda értünk csak Joel, Benji és Matt voltak ott. Nem sokkal utánunk megérkezett Zacky, majd nagy nehezen Syn és Jimmy. Beth egyből a nyakába ugrott, még soha nem láttam ilyennek. Elmosolyodtam, ahogy őket néztem.
 - Na, jó mehetünk?- kérdezte Syn, kicsit ingerültnek tűnt.
 - Persze-, elindultunk. Próbáltam lemaradni a többiektől, hogy beszélhessek Synnel.
 - Baj van?- kérdeztem.
 - Áhh semmi komoly, csak szarul keltem, de a pia majd megoldja- mosolygott.
 - Nem is te lennél- átkaroltam a derekát.
 - Emberek!- mindenki hátra nézett.- Mivel Kira most már a felnőttek büszke világához tartozik, így ma Ő veszi nekünk az első kört!

 - Mi? Ne már!
 - Jó ötlet- egyezett bele mindenki.
 - Ne csináljátok már!
 - Sajnáljuk, de ez van- mosolyogtak.
 - Ohh kapjátok be!

 Végre elértünk a bárig. Egész hangulatos kis hely volt. Brian ígéretéhez híven én fizettem az első körünket. Pár kör után mindenkinek megjött a jó kedve. És hát nem csak mi voltunk így a bárban. Éjfél körül egy nagyon bátor ember elkezdett karaoke-zni. Szépen szólva nem volt a legjobb hangja. A fiúk meg minden áron bizonyítani akarták, hogy ők sokkal jobbak, ami amúgy igaz, de ha Syn és Zacky részegen neki áll énekelni és hozzájuk még csatlakozik Jimmy, ott szem nem marad szárazon. Hát így volt ez most is. Annyit röhögtünk rajtuk és persze minket se hagyhattak ki a buliból, szóval mi is énekeltünk. Hatalmas volt. Kár, hogy videó nem kézült róla. Végül olyan hajnali három fele értem haza. Nem épp józanul, de próbáltam minél csöndesebb lenni végül is csak a fürdőben estem el majdnem. Végre lefeküdhettem a puhaágyamba, alig, hogy betakaróztam már aludtam is. Este borzalmas álmom volt.

Hát itt az új fejezet és ennek örömére, kaptok egy számot is, amit eddig csak a rádióban hallottam és akkor találtam meg végre a neten mikor írtam ezt a részt. :) És olyan boldog voltam, hogy vagy 6milliószor meghallgattam újra és újra hatalmas vigyorral a képemen.